LizaGazdija

Még annyit szeretnék mondani, hogy nem véletlenül tartom ütős kezdésnek az első jelenetsort: annyira gyönyörűen bemutatja, hogyan játszik egy gyerek, hogy ennél szebben nem is lehetne. Egyébként meg nem tudok betelni vele, hogy Andy (kisgyerekként) milyen kreatívan és fantáziadúsan játszik.

Biyi Bandele: The Street. Nigériai, de Londonban élő szerző multikulturalitásról szóló könyve, helyszíne Anglia. Még csak a 40. oldal táján járok, de az már látszik, hogy érdekes, vicces lesz. Több álmot bemutatott már az elbeszélő, mindegyik kellemesen szürreális, mint Alice Csodaországa. Az egyik főszereplő unokatestvére se kispályás. Beceneve Heccelő, mert munkája nincs, de elfoglaltsága van: odaáll utcai hittérítők mellé, és mindenféle poénos beszólásokkal zavarja őket a hittérítésben. Még a legkevésbé durva a következő kérdése: "Na és mi lett volna akkor, ha Mária fogamzásgátlót szed?" Ez meg egy nagyon jó, de elsőre nehezen fordítható szóvicc: a hittérítő mondja Jézusról, hogy "he was without sin", mire a Heccelő: "I'll have sin and tonic!" És nem verik meg, az benne az igazán csodálatos. Szóval jó könyvnek ígérkezik. Remélem, jó is marad.

Anyuval és Rékával mászkáltunk egész éjjel, mindenféléket el kellett intézni, aztán Réka hirtelen Berlinben termett az egyetemen az ösztöndíjával. Onnan felhívott (én ekkor tudtam meg, hogy már kint is van, mikor öt perce váltunk el az erzsébeti ház kapujában), és mesélt mindenfélét. Az egyik mondat elejét nem értettem, de így folytatódott: "... nincs már többet." Erre visszakérdeztem: "Mi nincs már többet?" És erre a kérdésre keltem: sikerült konkrétan, jó hangosan feltenni a kérdést, Tomi is felébredt rá.

úgy érzem, ennek semmi értelme. Teljesen felesleges nekem ezért felkelni 6-kor. Mindenki jobban járna, ha aludnánk még 2-3 órát ahelyett, ami szerda reggel szokott történni. Szerda reggel ugyanis az történik, hogy a hat diákból egy képes megérkezni fél 8-ra. Meg én vagyok még képes erre. A többi öt vagy nem jön, vagy jön, csak 20-30 perces késéssel. Egy emberrel viszonylag értelmetlen elkezdeni az órát, de jövő héttől bizony ez lesz. (Ma egyébként a negyedik ember fél 9-kor toppant be, és mondta, hogy elnézést a késésért.) Az első lépés a rövid beszélgetés lenne, amikor is senki nem szól egy szót sem, hiába teszek fel még plusz segítő kérdéseket. Nem tudom meg, hogy vannak, mit csináltak hétvégén, hol nyaraltak, stb. Csak ülnek és néznek maguk elé. A második lépés rögtön a házi feladat lenne, amit viszont senki nem készít el, így aztán nehéz ellenőrizni. Utána kezdődik az óra. Van, aki nem akar tanulni egyszerűen, és inkább megpróbálná humorizálással elütni azt a kis időt. Van, aki aka

esik erre a hétre. Holnap pédául megyünk úszni anyuval, aztán jön Blanka, és elmegyünk megnézni a Toy Storyt, meg remélem, lesz idő beszélgetésre is. Csütörtökön Livi jön, egész sok időnk lesz, meg, mivel kb. másfél hónapja nem találkoztunk, szerintem sok témánk is. Pénteken anyuval elmegyek a Mesterségek Ünnepére (akinek kedve van, szerintem csatlakozhat hozzánk bátran), de a tűzijátékot idén tévében sem nézem meg, minden évben ugyanolyan. Szombaton aztán Tomival elmegyünk Lipótra, ahol hétfőig buzgón pihenünk. Csodálatos lesz :)

Végre befejeztem. Azt hittem, sosem érek a végére, nagyon lassan ment. Viszont cserébe nagyon jó volt. A legjobb az utolsó száz oldal mondanivaló szempontjából, de az egész tele van szellemes Pratchett-féle szóviccekkel és egyéb poénokkal, amiket annyira szeretek. Még nem tudom, mi lesz a következő könyv, amit olvasok, de reggelig van még időm kitalálni. Mindenesetre ez volt az ötödik Terry Pratchett-könyv, így már csak 36 Discworld regény van hátra :D

Ma két éve, hogy összeköltöztünk :) Ma két éve annak is, hogy a Bookstation új helyre költözött, ezért ma jó kis akciót tartottak: reggel 8-tól este 10-ig voltak nyitva, ráadásul a használt könyveiket féláron, az újakat 20% kedvezménnyel árulták. Valamikor tegnap késő este ért el a hír, és reggelre ki is találtam, hogy elmegyek az esti órám után. Így is tettem. Előtte még átvettem a Pán Péter fordítását, holnap el is kezdem, nagyon kíváncsi vagyok rá. A Bookstationben aztán kb. 3/4 órát töltöttem el, és nyilván megszegtem a szabályt, miszerint nem veszek új könyvet, míg el nem fogynak a már meglévők. Sikerült szert tenni Peter Panre, ráadásul úgy, hogy mindkét történet benne van a kötetben, és olcsóbb volt, mint az egy történetes kötetem, amit szerintem odaadtam valakinek, vagy csak egyszerűen elnyelte a könyvnyelő szörny. Az, amelyik a motivációs spanyol könyvemet is elnyelte. (Tudta egyébként valaki, hogy két Peter Pan regény is van? Nekem tök új infó.)  Szereztem egy Oscar Wilde k