volt ez a mai. Reggel elmentem az órámra, ennél a csoportnál ez volt az utolsó. A fél 8-as óra 8-kor kezdődhetett, mert addigra gyűlt össze két hallgató a négyből, úgyhogy nem is néztük végül tovább a filmet, csak beszélgettünk. Azért kár ez, mert magamtól nem fogom végignézni azt a filmet, mert nem érdekel (Tőzsdecápák 2), de a csoporttal megnézhettem volna. Na sebaj, nagyobb gondom sose legyen. És különben is, kaptam tőlük szép gerberát búcsúzóul. Óra után elsántikáltam apu munkahelyére. Bizony, sántikáltam. Az új cipő miatt. Illetve az történt, hogy a szombati barátlakásos túrán kicsit kidörzsölte a lábamat a túracipőm, én meg hétfőn az új cipőben úgy mentem el a reggeli órámra, hogy nem ragasztottam le a sarkam, így mire hazavergődtem, már egy nagy lyuk volt rajta. Azóta csak nagyobb lett. Szóval apu odaadta anyu szoknyáját, amit fel kell hajtani, utána elvonszoltam magam a diszkontba, ahol végre kaptam szűzteát (egy hete keresem, sehol, értsd SEHOL nem kapható a városban, tiszta i