Nagy hajrá
Visszakaptuk az utolsó két beadandót, és egyiket sem dobták vissza. Hála a jó égnek! Holnap van az utolsó órám, stressz a köbön. Főleg azért, mert jön Cambridge-ből az inkvizíció... na jó... inspekció megnézni, rendesen zajlik-e a tanfolyam, és persze órákra is be fognak ülni. Nyilván nem csütörtökön lesz ez, amikor a többiek tanítanak, hanem szerdán, amikor mi hárman. Magától értetődik. Legalább annyit kijártam, hogy ne én tartsam az első 45 percet, mert akkor aztán pláne síkideg lennék. Nem volt nehéz dolgom, mert az első 6 óránál az oktatók határozták meg, ki hányadiknak tanít, és ebből ötször én voltam az első, szóval a két másik ember lelkesen jelentkezett önként az első helyre most, hogy már mi határozzuk meg a sorrendet. Az óraterv már megvan. Most még hímezni kéne, hááát... Nem sok már, az igaz, kb. fél óra, legalábbis remélem. Nézhetnék hozzá megint karácsonyi filmet, hmm-hmm. Valami 30 perceset, hogy azért aludjak is valamikor. Jaj nekem, jaj nekem. Izgulok. Amúgy már 60
