LizaGazdija

Nagyon reméltem, hogy ma tud jönni Blanka, mert úgy éreztem, helyreállt ugyan a lelki békém, de kicsit törékeny, és ha egész nap egyedül vagyok, esetleg megint bepörgetem magam valamivel. Szerencsére úgy alakultak a dolgai, hogy be tudott jönni Pestre, úgyhogy nagyon örültem. Nálunk találkoztunk, majd elindultunk sétálni. Sétáltunk, fagyiztunk, aztán megint sétáltunk, míg végül megérkeztünk a Nyugatihoz. Ott beültünk a Mekibe, ahol én önmegtartóztató módon csak egy narancslevet ittam, mondjuk jó nagy adagot. Aztán elindultunk visszafelé, és az Oktogonon meg az Andrássyn keresztül elsétáltunk egészen a Deákig. Az útvonaltervező szerint 5,2 km-t tettünk meg, ami egyáltalán nem sok, de nagyon jólesett. Ráadásul közben nagyon jót beszélgettünk. Szuper volt :)

Ez most olyan fellengzősen hangzik, mintha mostantól rendszeresen járnék futni. Nem lenne rossz, de sosem lehessen azt tudni nálam, úgyhogy maradjunk annyiban, hogy ma voltam futni. Utoljára szerintem 2011-ben volt ilyen, és főleg a kínlódásra emlékszem, meg arra, hogy sokszor meg kellett állnom visszafelé. Kíváncsi is voltam, mennyit dobott rajtam K. heti két edzése állóképesség szempontjából. Hát, azért dobott. Az Árpád hídig megállás nélkül jutottam el viszonylag jó tempóban (magamhoz képest), ott egy kicsit nyújtottam, aztán a budai oldalon egészen a Palatinusig nem kellett megállnom, de ott fél percet nyújtottam megint, aztán legközelebb még megálltam az ásványvíznél, ott sétáltam fél percet, majd onnan már befutottam. Persze a stoppert elfelejtettem elindítani, valahol fél kilométer környékén jutott eszembe, hogy hoppá, szóval pontos eredményt nem tudok mondani, de 35 és 37 perc között teljesítettem a kört. Ahhoz képest, hogy ugyanez két éve több hét utáni eredmény volt, büszke

Na jó. Eredetileg úgy gondoltam, nem mutatok meg egy szálat sem, mert minek, az előadásokon nem fényképeztem, erdőt meg látott már mindenki, a rólam készült képekkel meg végül mégsem vagyok elégedett, pedig a fényképezőgépen visszanézve még nem volt velük gond. De most meggondoltam magam. A szálloda. Az első emeleten az egyik konferenciaterem látható. A bejárat mellett Madáretetők. A madarak látogatják is őket. A szobánk, miután összepakoltunk benne, és mielőtt kiköltöztünk volna belőle Szoba kilátással :) Kép a falon Nem, a rólam készült két képet mégsem osztom meg a közzel. Sorry.