LizaGazdija

Én most már olyan, de olyan ideges vagyok... Úgy kell elhessegetni a negatív gondolatokat, amelyek a máltai élmények nyomán szeretnének bejutni a fejembe. Meg azon is izgulok, mit vegyek fel, pedig hoztam több szettet is, ami jó állásinterjúra. Jaj nekem. Holnap még átnyálazom az iskola honlapját, minden menüpontot végigolvasok, az is lehet, hogy kijegyzetelem - az a tuti. És nagyon remélem, hogy megkapom az állást, és taníthatok angolt. Az lenne nekem a legjobb. (A fordítással karöltve, persze.)

Hát, ez is megvolt. A terem kint van a világ, na jó, a város másik felén, és szinte tuti, hogy nem fogok ennyit utazni az edzésért. Az edző egy pasi, 60 körül járhat, nagyon lelkes, és tudja, mi az, hogy koreográfia*, viszont unatkoztam. Lehet, hogy nem Krisz óráját kellene keresnem minden más órában, de sajnos azt keresem, és még csak megközelítőleg olyan jót sem láttam már Máltán sem. Azért itt még van pár lehetőség, bízom benne, hogy találok olyat, ami tetszeni fog. De azért elgondolkodtam rajta, hogy fel kellene vetni a teremben, hogy legyen skype-os részvételi lehetőség. Simán megvenném a bérletet ugyanúgy, mint amikor otthon laktam, padom meg van, csak ki kell hozni. *Voltam már olyan stepen, amit úgy hirdettek, hogy koreografált, és semmiféle koreográfia nem volt hozzá, abból állt az egész óra, hogy hatszor emeljük a jobb térdet, hatszor a balt, háromszor rúgunk jobbra, háromszor balra, majd hatszor emeljük a jobb térdet, és így tovább. Ez nem koreográfia.