Tádám
Képzeljétek, az történt, hogy tegnap aláírtam a szerződést a nyelviskolával, amelyik annyi sokféle igazolást kért hónapokon át. Július 5-én kezdek. Én most úgy örülök! Olyan jó belegondolni, hogy mindjárt azt csinálhatom, amit szeretek :) Tomi örül a sikernek, többször elmondta, hogy ez tök jó, és megdolgoztam érte, de azért csalódott, hogy elmegyek. De azt találtam ki, hogy minden második hétvégén jövök hozzá, és amikor nem, akkor hét közben egyik nap a suli után itt alszom, mert csak délután tanítok majd, szóval ráérek 11-12 körül Bécsbe érni. És ő is jöhet a szabadnapjai egy részén - a többin házat akar építeni otthon, de jövet-menet akkor is lehet egy-egy esténk. Az lesz a poén, hogy többet tudunk majd így együtt lenni, mint most, hogy itt vagyok. A szerződés aláírása után kivételesen nem is este jöttem vissza a faluba, hanem már délután, hogy felmondjak még időben. A főnököm viszont már nem volt a hotelben, úgyhogy végül kénytelen voltam neki e-mailt írni, amire viszont nem vá