LizaGazdija

Kicsit leamortizálódott a jobb térdem. Úgy tűnik, sok neki a heti 2x120 perc ugrabugra a négy futással együtt. Valamit ki kell erre találni, mert az ugrabugráról nem mondok le, az fel sem merül, a félmaratont meg nagyon szeretném, arról sem akarok lemondani. Első körben most pár napig hanyagolom a futást, sok lóbalzsamot kenek a térdemre, éjszakára meg borogatást kap. Aztán meglátjuk.

Írtak a kiadótól: kaptam megint munkát! Egy nemrég nagy sikert elért író új könyvét fordíthatom, nagyon izgalmas :) Eddig még csak beleolvasgattam, mert délben jött a hír, hogy nekem adják, de nagyon tetszik a stílus, szerintem élvezni fogom a munkát :) Hurrá! Itt jegyezném meg, milyen érdekes, hogy közvetlenül az érzelmi gödörből való kilábalás után kaptam ezt az ajánlatot. Most mondhatjuk, hogy véletlen, de azért gyanús.

Tényleg nem hülyeség beszélgetni emberekkel, mielőtt találkoznék velük. Chatelés esetén kb. fél óra alatt kiderül, ki az, akivel esélytelen a találkozó. Van, akivel azért, mert egész egyszerűen nem elég intelligens, nem lehet vele beszélgetni dolgokról. Van, akivel meg azért, mert ha kb. egy óra beszélgetés után már azt pedzegeti, milyen jó lesz nekem vele szexelni, akkor ott valami gikszert lehet sejteni, és én sejtek is. Viszont van, akivel most már sokadik nap sokat beszélünk, mindig találunk témát, és elég sok mindenben elég hasonló az ízlésünk meg a véleményünk. Na, ő lesz az, akivel fogok találkozni, és remélem, jól sül el a dolog. Lehet, hogy fura, hogy csütörtökön még sírtam Levi miatt, de ez ilyen: kibőgöm magam, aztán lezárom az ügyet. A tegnapi történés meg aztán nagyon sokat segített a lezárásban. Ez ilyen hirtelen intéződik bennem. Kijelenthetem, hogy túl vagyok rajta, és most már nyitott vagyok új emberekre.