Még mindig fordulatos az életem
Csütörtök este lementem Tomihoz, ahogy írtam. Részben azért, hogy együtt legyünk, részben meg azért, hogy beszélhessek a főnökével arról, hogy akkor július 1-jén kezdhetek-e. A főnök egy váratlan fordulattal közölte, hogy neki nagyon kell ember, és nem július 1-jétől, hanem most rögtön, és érti, hogy hétfőn és kedden még július 1-jéig mindig ovizom, de akkor dolgozzak nála heti 4 napot, egyet még pluszban megkapok szabadnak, hogy ne dobjam fel a pacskert két hét után, és jövő szerdán már menjek is. Gondolkodási idő nem volt, én meg úgy megdöbbentem, hogy rábólintottam. Később, amikor felocsúdtam, rájöttem, hogy ez több szempontból is igen-igen rossz üzlet. 1. Jövő hétre keddtől péntekig be vagyok írva telefonálni, amit ugyan le lehet mondani, de hát hogy néz az már ki, meg aztán egyáltalán nem biztos, hogy fel kéne rúgni azt a lehetőséget, mert egyáltalán nincs rá garancia, hogy jól fogom bírni a szobalánykodást hosszú távon. 2. Az oviban nem tud órám lenni sem pünkösd hétfőn és má