LizaGazdija

A családi ünnepek nagyon fontosak, ezért igyekszem mindegyiken otthon lenni. Anyuéról eddig kétszer maradtam le, 2015-ben, amikor Máltán voltam, és most, amikor Flóra berobogott az életünkbe, mint egy kis gyorsvonat. Volt vonatjegyem a hétre, a kiírt dátum előtt most mentem volna haza utoljára, szerdán indultam és ma jöttem volna vissza. Még az a mázli, hogy a kiscsaj nem várta meg az érkezéssel, hogy Pesten legyek. Tomi akkor nem tudott volna velünk lenni, és amúgy mindenképp osztrák kórházban akartam szülni. Ja, meg hónapokra Pesten ragadtunk volna, mert amíg a babának nincs útlevele, nem lehet vele átlépni a határt, és biztos az ügyintézés is könnyen ment volna itt kint. Szóval brr, azért rendes a kis hölgytől, hogy ezt nem játszotta be. No de. Mivel haza nem tudtam menni, Skype-on csatlakoztam kicsit az ünnepléshez. Katáék olyan rendesek, hogy megkérdezték tegnap, mit adnék anyunak, ha ott lennék, és beszerezték. Ez jelképes ajándék (virág és csoki), az igazit is a héten vettem v

Tegnap néutem egy kis Trevor Noah-t meg egy részt a Big Bangből, és tök jólesett. Mint kiderült, a nevetés még mindig jót tesz, bár esetemben kicsit még fáj. Majd igyekszem minden napra beiktatni egy kis mókát. Egyelőre semmire sincs időm, mintha Flóra itthon lenne, érdekes is belegondolni, hogy ha tényleg itthon lesz, ennyi időm sem lesz :)

Azért elég megható élmény látni a férjemet a mellkasán a kislányunkkal.