LizaGazdija

Annyira jó lenne, ha azok, akik iszonyú okosak, és iszonyú jól tudnak angolul, ellentétben a mostani érettségizőkkel, előbb végigolvasnák a hanganyagot ért kritikát, aztán elolvasnák a feladatlapot, majd meghallgatnák a hanganyagot, és megpróbálnák megoldani a feladatot. Azonnal rájönnének, mi a mostani érettségizők meg nem kevés angoltanár problémája. Ezt most csak azért, mert egy ismerősöm kiírta az üzenőfalára, hogy ő meghallgatta, és aki ezt nem érti, az nem tud angolul, egy másik meg rám írt chaten, hogy szerintem is nehéz-e, mert ő meghallgatta, és ezek tök hülyék, garantáltan nem hallottak még franciát angolul beszélni, mert ő bezzeg azt is érti, és ahhoz képest ez kiskutya füle. Előbbire nem reagáltam, utóbbitól megkérdeztem, megpróbálta-e kitölteni a feladatlapot, mire mondta, hogy nem, de nem is az a lényeg, hanem az, hogy ez a szöveg teljesen érthető. Mintha teljesen érthető szöveghez nem lehetne teljesen nehéz, helyenként teljesen nem B2 szintű feladatot kreálni. Ettől a

A Sherlock továbbra is nagyon jó, a 2. évad 1. része annyira ütős volt, hogy nem jutottam szóhoz (egy évad három rész, hozom fel védelmemre, amiért ilyen gyorsan haladok vele). Régóta nézegetem a The Hound of Baskerville című regényt, csak mivel a magyar címe A sátán kutyája, nem mertem belevágni. A sorozat 2. évadának 2. része ezt a címet viseli, és ma megnéztem, és amellett, hogy iszonyú horrorisztikus, most már tudom, mi a poén, mert hiába modernizálták a sztorit, a lényeg változatlan, legalábbis azt sejtem. Akkor most töprenghetek, hogy elolvassam-e vagy felesleges.

Egy óra alatt elolvasható, könnyű kis történet. Fényévekkel jobb, mint a Maczkó úr, el sem hiszem, hogy ugyanaz a két mű írója. Dörmögő Dömötör története humoros, fordulatos, érdekes – még nekem is, aki nem is szeretem a focit. Szerethető volt a főszereplő, mindenféle elképesztő ármánykodásba keveredett, a mellékszereplők is jópofák voltak. Öt csillag. Már csak azt szeretném tudni, hogyan tudott négy év eltéréssel két ennyire különböző mesét írni ez a jó Sebők Zsigmond. De komolyan.

Nagyon szeretem a régi gyerekkönyveket, meséket, és nagyon szerettem volna, ha ez is tetszik, de sajnos nem így lett. Tetszett az ízes magyar nyelv, amin íródott, és az, hogy az egyik történet Budapestet, a másik a Balatont mutatja be részletesen. Jó volt betekintést nyerni a korabeli (eredeti megjelenés éve: 1907) Magyarország mindennapjaiba, látni a Városligetet, az Állatkertet, a Vidámparkot, a fogadókat, a vendéglőket, a fürdőházakat, a balatoni településeket. Ezen kívül Mühlbeck Károly rajzai nagyon szépek. Ezzel a résszel nem volt problémám. A mesének fontos része a humor, ami itt is megtalálható, de többnyire valahogy nem ül. A szóviccek erőltetettek, a legtöbb poén inkább kegyetlen, mint vicces. Az első mesében azért volt olyan jelenet, amin hangosan nevettem, de legtöbbször inkább csak értetlenül néztem, hogy ezeket a dolgokat ki és miért tarthatja viccesnek. Ennél sokkal nagyon bajom volt viszont Maczkó úrral. Az egy dolog, hogy beképzelt és pökhendi, elvégre dzsen

Aggódnom kéne, ha a múlt hétfői beverés után még mindig fáj a fejem? Lehet, hogy meg kéne látogatni egy orvost? Miért kell nekem félni az orvosoktól?