LizaGazdija

Még egyetlen Bond-filmet sem láttam, sem moziban, sem tévében, mert alapvetően nem érdekel James Bond. Idén viszont éppen 50 éves az első film, ennek örömére mindenféle színes-szagos cikkeket és kedvcsinálókat olvastam, és megjött a kedvem a Bond-jelenséghez. Gondoltam, miért ne kezdeném a jubileumi filmmel az ismerkedést, és miután Éva néni jelezte, hogy őt érdekelné ez a film, Tomival és vele elmentünk ma megnézni a Corvinba. Nagyon mozgalmas, nagyon látványos film, egyszer majd megnézem angolul is, mert az előzetes alapján úgy érzem, az eredeti szöveg sokkal jobb lehet, mint a magyar, de ez nem mostanában lesz - azért mégis egy két és fél órás filmről beszélünk. Bár még nem láttam Bond-filmet, mint már említettem, sokszor úgy tűnt, mintha paródiát néznék. Az első tíz percen pl. vinnyogtam a röhögéstől, pedig minden valószínűség szerint azt pont nem szánták viccesnek. Kicsit nyomi a történet, na. Viszont az eleve is humornak szánt humort nagyon eltalálták, és nekem tetszett J

Ez a második könyvem a sorozatból, elsőként ugyanis a Moominsummer Madnesst olvastam el. A történet a muminok (mások szerint múminok) egy évét meséli el. Télen alszanak, tavasszal, amikor elolvad a hó, felébrednek, és aztán egészen augusztus végéig mindenféle mesés kalandokat élnek át. Felfedezőútra indulnak, kalamajkába keverednek, veszélybe kerülnek, megmenekülnek, díszebédet rendeznek. Tündéri mese, ez rá a megfelelő kifejezés. Néha komoly, néha humoros, de az egészből süt a szeretet. Littly My most nem szerepelt, így Muminmama lett a kedvencem: nyugodt derűvel szemléli a világot, és nincs az az esemény, ami miatt felizgatná magát. Nyilván száz meg száz évig fog élni, de hogy nem a stressz viszi el, az biztos. A legszebb jelenet az egész könyvben, amikor Mumint valami torzszülötté változtatja a varázskalap, ezért senki nem ismeri fel, és az édesanyjához fordul: "'Look carefully at me, Mother. You must know your own Moomin.' Moominmamma looked carefully. Sh