Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: június 25, 2013

A nap fénypontjaként

Kép
megtaláltam még egy olyan zenét, amit a Cserpesben kb. minden alkalommal hallok, amik bent vagyok, és imádom, és sosem értek belőle egy fél szót sem, mert elég nagy az alapzaj. Nézzétek, hallgassátok: Ennek a szövege is jó, ezért idemásolom, arra az esetre, ha másnak is lennének még gondjai az énekelt szöveg megértésével. (Én a saját anyanyelvemen énekelt dalok esetében is gyakran szorulok a dalszöveg olvasgatására, ugyanis azokból is kb. annyit értek, mint az angol szövegűekből, mondjuk a kétharmadát, hehe.) "No more tears, my heart is dry I don't laugh and I don't cry I don't think about you all the time But when I do –I wonder why You have to go out of my door And leave just like you did before I know I said that I was sure But rich men can't imagine poor. One day baby, we'll be old Oh baby, we'll be old And think of all the stories that we could have told Little me and little you Kept doing all the things they do They never really think it throug

A nap szövege

A művész névtelen kíván maradni. Azt hiszem. Íme: "Én nagyon jól tudnék csajozni, ha lenne időm, és véget érne ez a kibaszott vizsgaidőszak."

Nosztalgia

Kép
Hát mit találtam a gépemen, a régi képek mappájában! A második születésnapomon készült a kép. Könnyen felismerhető vagyok, mint egyetlen gyerek :) De ami miatt nagyon jó most ez a kép, az az, hogy rajta van két nagypapám (egymás mellett állnak) és Nagyi is. Amúgy ez a kép ebben a lakásban készült, ahol most is élek :)

Napindító gondolatok

- Ez a kávézás olyan sikeres volt, hogy még most is rosszul vagyok. Az előbb lementem kakaózni, hátha az majd segít (mindig segít), és képzeljétek, az ajtóból visszafordultam, mert felfordult a gyomrom a kakaó láttán. (Valaki pont azt vett.) Attagirl. - Bezár a posta, amit látok az ablakomból. Szerintem minimum születésem óta volt itt, de lehet, hogy sokkal-sokkal régebben. Most átköltözik a közeli bevásárlóközpontba, cserébe mostantól szombaton is nyitva tartanak. (Képzelem, mekkora lehet az öröm az alkalmazottak körében...) Mondjuk az már másik kerület, remélem, lesznek annyira intelligensek, hogy aki itt lakik, az ezután is mehet oda a csomagjaiért, és nem kell majd négy megállót utazni a metróval. Ellenkező esetben ideges leszek. Ja, remélem, a posta helyén nemzeti dohánybolt nyílik, abból úgyis tök kevés van a környéken. (Legutóbb talán ötnél hagytam abba a számolást ezen az egy villamosmegállónyi szakaszon.) - Ez meg a jövő évi projektem, január 1-jével kezdem*. Ha lesz elég