Rombolás
Tomi még szombaton lerakott egy bekeretezett képekkel teli sporttáskát a ruhaszárító elé. Erről én tudtam ugyan, de elfelejtettem. Vasárnap mostam egyet délután. Még teregetés előtt el akartam rakni a száraz ruhát, de aztán valami elvonta a figyelmemet, és legközelebb akkor jutott eszembe, hogy pakolni kéne előbb, amikor már megérkeztem a szobába egy teljes mosódobnyi ruhával a kezemben, ami mögül nem láttam ki. Gondoltam, sebaj, lerakom a halmot a szárítóra, aztán összehajtom a száraz ruhát, majd kiteregetek. Közben már majdnem elértem a szárítót, amikor is elveszítettem az egyensúlyomat, és akkorát estem, mint a nagykabát. Beestem a két rattanfotel közé, a fejem kb. tíz centire volt a könyvespolctól, a kezemben ott volt a nagy halom ruha. Jó két percig így feküdtem a szoba közepén, és azon gondolkodtam, hogy a) miért estem el, b) hogyan fogok felállni. Előbbi kérdésre gyorsan megtaláltam a választ: sikerült elbotlani a sporttáskában. Aztán valahogy felálltam a földről, így derült ki,