LizaGazdija

A pöcegödör mélyéről már a tervezgetés kihozott, az meg aztán teljesen kirántott a depiből, hogy most érzem, sokan szeretnek. Többen is vannak, akik felvetették, hogy tartsunk búcsútalálkozót, pedig nem is számítottam rá, hogy majd szeretnének. És mindenki kedves meg örül meg izgul, még a tanítványok is. Hú, most elég jó nekem :) Nem mondom, hogy háromnaponta nem pánikolok be teljesen, mert de, de ha kint leszek, lesz munka és lakhatás, akkor ez el fog múlni, és csak jól fogom érezni magam. Úgy legyen.

hogy pár hete itt sétált el a ház előtt az az egyetemi oktatóm, akit talán legjobban utáltam az egész egyetem alatt, és vele voltak a 2-3 éves ikerlányai, mindkét oldalán egy, és nagyon cukik voltak együtt? Akkor most elmesélem.

Diákok, akiknek van időpontjuk, mégsem jelennek meg, és nem is hívnak, sőt SMS-t, fb-üzenetet és füstjeleket sem küldenek, hogy ne várjam őket. Diákok, akiknek ugyan nincs időpontjuk, mégis megjelennek, de nem hívnak, sőt SMS-t, fb-üzenetet és füstjeleket sem küldenek, hogy várjam őket. Konklúzió 1: Az utolsó itthon töltött napjaim sem telnek eseménytelenül. Konklúzió 2: Ha egyszer hazajövök, komolyan meg kell reformálnom az oktatási tevékenységemet. Bérlet lesz, 24 órás lemondási idő lesz, szigor lesz. Attól még szeretni fogom őket, ahogy most is, de azért ami sok, az sok.

Írok az adóhatóságnak, hogy le-, majd ki- és feltöltöttem X nyomtatványt, amin kértem, Y adónemről a túlfizetésemet tegyék át Z adónemre, amin tartozás mutatkozik, meg is kaptam a visszaigazolást, hogy minden szuper, aztán mégsem történt semmi változás, mi a teendő, hogyan érhetném el mégis, hogy a túlfizetés semlegesítse a tartozást. Válasz: töltsem le X nyomtatványt, és azon jelöljem, hogy Y adónemről kérem áttenni Z adónemre a túlfizetésemet. Ahha, most már mindent értek! Update: Végül is felhívtam a tájékoztatást, és ott kaptam normális választ a kérdésemre. Hurrá!