LizaGazdija

Ha nem is idén, de jövőre elmegyek Mikuláskor egy lappföldi utazásra, és fogok utazni kutyaszánon, fogok találkozni a Mikulással, és még egy csomó izgi dolgot ki fogok próbálni. Jövőre elmegyek Kínába. A következő öt évben valamikor legyőzöm a transzatlanti repüléstől való durva félelmemet, és elmegyek az USA-ba, azon belül is New Yorkba. Egy Laura Ingalls Wilder-túrára és egy-két Salemben töltött napra is erősen vágyom, de New York az, amit mindenképpen látnom kell. Mivel ügyesen tudok spórolni, remélem, egy-egy célra jó fizetésből egy-két év alatt félre tudok tenni elegendő pénzt.

Lassan megérkezem Bécs kapujába, legalábbis nagyon sebesen közeleg a máltai életem vége. Remélem, nem végleg, az a tervem, hogy minden évben visszajövök egy hosszú hétvégére valamikor szeptemberben. Nyáron tuti nem, mert ez a hőség, ami hetek óta van, és ami a héten még durvulni fog az előrejelzés szerint, nagyon nehezen viselhető számomra. De szeptemberben csodaszép az idő, még meleg a tenger, szóval tökéletes minden. Arra gondoltam, ezeken a hosszú hétvégéken végiglátogatnám a kedvenc helyeimet, felfedezném a távozásom óta adódott újdonságokat, és találkoznék a még itt élő barátaimmal. Szóval közeleg a máltai kalandom vége, úgyhogy nekiálltam előkészíteni a bécsi életet. Összeraktam végre németül az önéletrajzomat meg a motivációs levelemet, megírtam az állásra jelentkezős e-mailemet. Ezek ilyen több órás, félnapos programok, mert nem pusztán fordítási feladat, legalábbis az a határozott érzésem, hogy Ausztriában mást várnak egy jelentkezéstől, mint pl. Máltán, szóval ennek megfele