LizaGazdija

  Ez a húsvéti asztalom idén. A kosárka körül az idei tojások (decoupage-zsal készültek). A virágokat, a tányéralátéteket meg a váza mögé belógó tojást, amiben egy nyuszi ül, anyu gyártotta az évek során. A tojásban ülő nyúl veterán, van már vagy 15 éves is, ha nem több.   Katáéknál virágzik az orchidea. Volt locsolás is, és idén is nagyon cukik voltak a fiúk, ahogy izgultak versmondás közben. Ráadásul kézen fogva! Volt némi megkésett Zoltán-nap is, rengeteg csoki (a gyerekeknek, a felnőtteknek mértékkel hoz a nyúl), és anyuval észt nyelvű Verdák társashoz való kérdéskártyákat fejtegettünk. Nagyon szórakoztató volt, egy csomó szót meg nyelvtani szabályt kitaláltunk. Például, képzeljétek, a villám észtük pikne. Tiszta hasznos tudás. Ja, az észt társast Bence nyerte egy magyar gyerekújság játékában, de még csak leírás sincs hozzá magyarul. Azért az is elég jó poén :D

Kaptam egy értesítést, hogy ők úgy érzékelik, a pakisztáni robbanás közelében tartózkodom, ezért érdeklődnek, jól vagyok-e, és javasolják, tudassam az ismerőseimmel, ha biztonságban vagyok. Az elgondolás amúgy teljesen jó, csak ez most kicsit mellé.

Ausztriában igazolás kell arról, hogy tényleg a nyelvsulinál dolgoztam itthon. Kértem is még múlt héten, kaptam is, csak épp nem volt jó rajta a dátum. (Az egyik részen 2014-ig, a másikon 2015-ig voltak csoportjaim, de az igazolásokon egységesen 2013 szerepel, ami kicsit ciki, tekintve, hogy az önéletrajzomba a jó dátumokat írtam.) Írtam a sulinak, hogy ez történt, és kérem, hogy javítsák ki a dátumokat. Visszaírtak, hogy oké, kijavították, és leadták a suli portáján a papírt. Ezt az üzenetet akkor kaptam meg, amikor a suli már zárva volt, viszont szkennelve nem érkeztek meg a papírok. Kedden én már nem akartam Pesten lenni, amúgy az még húsvéti szünet, gondolom, akkor sem fognak megérkezni az igazolások, miközben a két iskola türelmetlenül várja, hogy a március 16-17-i interjúk után virítsak már valamit. Jó esélyem van rá, hogy bukjam mindkét állást. Nagyon vidám vagyok ám ettől :) Szóval most nem tudok visszamenni holnap, hanem kénytelen leszek bazi korán, lehetőleg épületnyitásra

- Reggel húvéti nyulat futottam. - Utána Kitakarítottam a lakást. - Aztán sütöttem pogácsát. Gluténmentes, elsőre nagyon furának tűnt, de miután kihűlt, kifejezetten ízlett, és még puha is. Lehet, hogy ezt az útifű maghéjjal értem el, nem tudom, feltehetőleg sosem fog kiderülni. - Aztán következett egy Skype-randi :) - Utána sütöttem egy mákos bejglit is. Glutén- és cukormentes. Biztos, ami tuti, a citromhéj mellett megreszeltem kicsit a kezemet is. Azért semmi komoly, a süti is meg én is megúsztuk. A bejgli tölteléke kifejezetten ízlik, és a tészta is finom, csak megint mállik. Tény, hogy normális bejglit még sosem sikerült sütnöm, pedig ez kb. az ötödik próbálkozásom volt pár év alatt. Sebaj, nagymamakoromig még van idő :) - Elvillamosoztam az optikába, hogy nézzék meg a szememet, mennyit szárított rajta a kontaktlencse. Nem tudták megnézni, mert munkaerőhiány van, csak egy dolgozó ült bent épp a boltban, és hát nem hagyhatta őrizetlenül az üzletet, vagyis nem mehetett be a vizs