LizaGazdija

Sokat gondolkodtam mostanában azon a kérdésen, miért kellhet valakinek hatalom. Nekem például nem kell, szerintem akkor sem kéne, ha rám akarnák tukmálni. De igazából értem, mások miért akarhatják: egyrészt jó érzés, hogy te mondhatod meg másoknak, mit hogyan csináljanak, másrészt bizonyos típusú hatalmak esetében (jellemzően a politikában) ott van az a plusz, hogy betegre lophatod magad közpénzből, és ha szerencsésen választottál országot születéskor, akkor erre senkinek egy rossz szava sincs (vagy ha van, max. képen röhögöd, oszt jó napot). Viszont ha már annyi lopott szajréd van (akár közpénzből, akár apukád zsebéből, kinek mit diktál az ízlése), hogy a dédunokád is gazdag lesz, minek kapaszkodni a hatalomba? Miért lehet valaki számára vonzó, hogy mindent, de mindent ő irányítson, súlyosabb esetekben az egész világ minden történését, vagy legalábbis ő legyen a világ leghatalmasabb embere? Na, és szerintem erre az a válasz, hogy ez a vágy csak és kizárólag elmebetegekben támadhat. El

Most már szinte minden nap találkozom azzal a véleménnyel, hogy a tehéntej ártalmas, nem szabad inni, az ember nem tudja megemészteni (én meg tudom, hmm), és különben is természetellenes meginni, mert mondjunk még egy állatot az emberen kívül, amelyik más állatfaj tejét issza, na ugye. Én meg csak pislogok, mert akkor mondjunk még egy állatot az emberen kívül, amelyik megfőzi-süti a kaját. Akkor ez azt jelenti, hogy főzni-sütni természetellenes, és innentől kezdve ejtsem el magam a csirkét, majd rágcsáljam el nyersen? Vagy hogy van ez?