Rég nem volt már sírva röhögős része, de végre megint csináltak egy ilyet. (Amúgy jól sejtettem én, hogy akkor lesz vége a sírva röhögős részeknek, amikor arra kanyarodik a történet, amerre kanyarodott pár évaddal ezelőtt. Azóta is jó, csak már nem a régi.) Ettől kicsit jobb lett. Meg előtte attól már sokkal jobb lett, hogy beszélgettünk Blankával. Fázom, mint a kutya, pedig fűtök, meleg van, és nem készülődik kitörni rajtam semmiféle kórság. Nem értem ezt. Nekem miért hideg állandó jelleggel kezem-lábam? Azért is csúnya ez, mert emiatt fázom. A lábam miatt. Lefagy a lábfejem, kész, vége, onnantól mindenem fázik. Túrazokniban, teszem hozzá. Hihetetlen. Néha azon gondolkodom, hogy ha az internet előtti világban élnék, lehet-e, hogy soha nem lett volna még pasim, kivéve persze Leventét, aki, hát... na, maradjunk abban, hogy rá is elment három hónap az életemből. Nem tudom, mit csinálok rosszul, de azért már csak képesnek kéne lenni az élőben történő ismerkedésre. Vajon miért nem vagy