Itt van az ősz, leszakadt az ég
Éjjel megvolt az első máltai viharom. A legnagyobb napilap, a Times of Malta is megírta! Két dolgot tud itt egy vihar: marha hangos és baromi ijesztő. Sosem szerettem az ilyesmit, főleg a villámlást, attól mindig féltem. 10-12 éves koromig ilyenkor egy pokrócot erősítettem az íróasztalom szélére, és az így keletkezett kuckóban kórusban reszkettünk Liza kutyámmal. De komolyan: ültünk egymás mellett, ő hozzám bújt, én átöleltem, és minden csattanásra egyszerre rezzentünk össze. Aztán ahogy én nagyobb lettem, Liza meg süketebb (és már nem zavarta a dörgés - ő elsősorban attól félt), azt a módszert választottam inkább, hogy vihar esetén elhúztam a sötétítőt, majd amikor elköltöztem otthonról, lehúztam a redőnyt. A dörgést sem szeretem, de azt elviselem, és ha le van húzva a redőny, akkor legalább a villámokat nem látom. Itt viszont nincs redőny, az asztal alatt alváshoz meg talán már öreg vagyok, és kényelmes sem lenne. Meg Liza se lenne hozzá, pedig a kuckó tőle (is) volt jó. Mivel a tegn