Szülő-nap
Ez volt ma, és nagyon-nagyon jó volt. Reggel elmentünk megnézni egy Nissan Primerát, hátha lesz olyanunk. Szép, szép, de én ennél többet nem tudok mondani róla, amiért kicsit idiótán éreztem magam, mert rajtam kívül mindenki más hozzátett valami értelmeset a véleményezéshez. Jó, azt én is észrevettem, hogy kicsit rohad a kocsi itt-ott, sőt azt is láttam, hogy nem vészes a dolog, de ezt nem állapítottam meg, mert gondoltam, a többieknek is van szeme, és ők is látják. Na mindegy. Egyelőre még nem tudni, lesz-e Nissan Primeránk, holnapig eldől. Állítólag. Mivel szétfagytam a jeges szelekben meg a hideg esőben, eléggé felspanolt hangulatban érkeztem meg a vásárcsarnokba. Hektikus bevásárlást csaptunk Tomival, majd hazaérve ő a főzésre repült rá, én meg a takarításra. Én akartam főzni, nagyon-nagyon, igazán, de aztán péntek éjfél körül rájöttem, hogy ez úgy valósulhatott volna meg, ha pénteken kitakarítok. Nem voltam előrelátó. Persze szokásos módon nem sikerült időre elkészülni, mint a