A jószándék meg a pokolba vezető út esete. Jóember talál egy bankkártyát, amit valaki az automatában felejtett. A bankkártyán öles betűkkel szerepel a kibocsátó bank neve. És akkor a jóember mit csinál? Lefényképezi a kártyát, Paintben kisatírozza az utolsó négy számjegyet meg a tulajdonos vezetéknevét, majd felcsapja a képet a Facebookra, és a többi jóember lelkesen osztogatni kezdi. Én értem, hogy kisatírozott két adatot is, plusz a háromjegyű biztonsági kód a másik oldalon van, ezért nem is látszik, de ez nekem még mindig nagyon meredek. Tényleg nem lett volna sokkal egyszerűbb besétálni a kibocsátó bank valamelyik fiókjába, és elmesélni, hogy találta ezt a kártyát, juttassák vissza a tulajnak? Ennyire a neten élünk már, hogy első gondolatunk a fényképezzük le és tegyük fel a Facebookra, sokkal értelmesebb és egyszerűbb megoldások már fel sem merülnek? A másik ilyen, amikor valaki személyit talál, és mindenféle satírozgatás nélkül már teszi is fel a róla készült képet, így aztán a n