LizaGazdija

Négy nap alatt elolvastam, ez már szinte a megszokott tempóm. (Helyette mostanában örülök, ha két hét alatt végére járok egy 300 oldalas könyvnek.) Ma a vonaton fejeztem be, és nem lett thriller a végére, de lehetett volna, de így is nagyon jó volt. Úgy feldobódtam tőle, hogy csak na. Szeretni fogom fordítani, juhú! Az sem kizárt, hogy holnap el is kezdem.

Kellett, mint egy falat kenyér. Nagyon szeretek mozizni, nagyon ritkán jutok el moziba, amióta nem itthon élek, és nagyon hiányzik, ráadásul az előző hét alkalommal lemaradtam a moziéjszakáról. Most bezzeg ott voltam a moziban majdnem hét órát, és megnéztem három filmet, két olyat is, amit amúgy kihagytam volna, úgyhogy most örülök, hogy mégis így alakult. Most kicsit át tudtam érezni, miért lehet jó egy kizárólag filmezéssel töltött nap. Nem gyakran, de néha. Mondjuk évente egyszer-kétszer. Hmm, hmm.

Megírta több oldal, hogy bár még nem játszik a Katonában, de a társulati fotón már szerepel, és a fotót közzé is tették. Erre egy normális reakció létezik: "de jó, hogy meggyógyult, vagy legalábbis szépen gyógyul, minden jót neki". Persze lehet ennél jobban is ujjongani, ha az ember szereti Kulkát (én például pont szeretem), de ha pont nem, akkor is ez a minimum. Ehhez képest egyetlen pillantást vetettem a hozzászólásokra (ezredszer is: sose olvassunk hozzászólásokat), és mindjárt ez jött szembe: "keresd a buzit a képen". Annyira szomorú, hogy még mindig van, aki itt tart, és nem is kevés. Én úgy szeretném, ha egyszer valaki, aki komolyan képes utálni valakit a "mássága" miatt, elmagyarázná nekem, mit mond el egy emberről az, hogy homoszexuális. Csak mert én egyszerűen nem találom, milyen tulajdonságra utalhat ez. Abban viszont biztos vagyok, hogy a komment írójáról ez a megnyilvánulása nagyon sokat mond. Persze min lepődtem meg már megint? Egy csomóan e