LizaGazdija

(Valami nem oké az oldallal, előbb kitörölte publikálás után még a nyomát is az Emma Tennant-bejegyzésnek, írhattam újra az egészet, most meg nem enged videót embeddelve közzétenni, pedig a Live Writerben úgy szerkesztettem ezt... Mindegy, átmenetileg akkor rakok ide linket.) A dalt 1966-ban írta Chernek a férje, Sonny. Cher után még ugyanabban az évben előadta a számot Frank Sinatra legidősebb gyermeke, az akkor 26 éves Nancy Sinatra is . Érdekes egymás után meghallgatni a két változatot, teljesen eltérő a hangulatuk - nekem talán a Sinatra-féle jobban tetszik. (Egyébként nagyon sokan elénekelték már, Petula Clark is pl., mindenki máshogy.) Chertől egy 2003-as előadást találtam meg még ezt .

A képen az írónő látható. 1937-ben született, négyszer ment férjhez, három gyereke született, a posztmodern egyik fontos alakja. Nem tudom, Nagy-Britanniában vagy nálunk mennyire ismert, én mindenesetre még sosem hallottam a nevét. A könyv 1988-89-ben íródott, elég rövidke (142 oldal), mérsékelten érdekes. Egy újságírónőt kiküldenek az elszigetelt vidéki kúriában tartandó kreatív írás kurzusra, hogy írjon egy cikket arról, érdemes-e a kormánynak az adófizetők pénzéből támogatni ezt a működést. A kúria a 21 éve halott, ám a regény jelenéig is népszerű költőnő, Muriel Cole egykori lakhelye, amit most az öngyilkos költőnő férje, Jason és annak unokatestvére, Jane menedzsel. Az újságírónőnek nem sikerül kideríteni, hatásos-e a kurzus, öt nap alatt megtanulnak-e kreatívan írni a diákok, viszont azt látja, hogy a kurzus résztvevői közül mindenki vagy drogos, vagy elmebeteg, vagy gyűlöli Cole-ékat (Jasont és/vagy Jane-t), esetleg mindez egyszerre. A negyedik napon aztán egy haláleset is törté

Ma volt utoljára, legalábbis a következő 3 hónapban biztos. Ma sikerült az eddigi legérdekesebb órakezdést produkálni. Odaértem fél 8 előtt 10 perccel, ahogy szoktam, persze nem volt még ott senki. Fél 8-kor az első érkező céges munkatárssal együtt bejutottam. Egészen 3/4 8-ig üldögéltem csendes magányomban a teremben, amikor is megérkezett az első hallgató. 8-ig befutott még kettő. Azzal a hírrel indítottuk az órát, hogy jövő héttől már ne jöjjek, mert beindul a céges nagyüzem, és nem fognak tudni hajnalban kelni, mert éjszaka járnak haza. Ez azt jelenti, hogy ha elindul is a két csoport, amit visszakapok, akkor is ott lesz a szerda reggel, amikor lehet aludni. Nagy segítség lesz ez, heti 5 nap hajnalban kelést nagyon-nagyon nehezen bírnék. Hazafelé megpróbált felszedni Éles István 1:2 arányú kicsinyített mása. Nem hagytam neki.