LizaGazdija

Egy ideje nem önmagát adta szegény, de nem nagyon estem kétségbe, gondoltam, öregszik. Időnként rossz bőrben volt, legutóbb karácsony előtt, akkor kapott némi extra adag sárgarépát, amitől összekapta magát. Így néz ki egy Rozi típusú papagáj, amikor jól van. Arról nem kerestem képet, hogyan néz ki, amikor nincs jól - ne akarjátok tudni! Ma viszont arra jöttem haza a suliból, hogy a kalitka alján fekszik a hátán, és iszonyúan kapkodja a levegőt. Nagy nehezen talpra fordítottam, adtam neki répát, fecskendőből itattam vele vizet, de nem lett jobban. Felhívtam az állatorvosunkat, miután a neten nem nagyon találtam használható infót. Az orvosunk azt mondta, nem lenne jó ötlet odavinni hozzájuk a papagájt, de megadta egy madárspecialista számát, hogy vele vegyem fel a kapcsolatot. Megtörtént, mondta, hogy háromra menjek oda a madárral, akit egy akkora dobozban vigyek, amibe pont belefér, hogy ne törje össze magát, ha vergődik. Lemondtam a délutáni órámat, majd felkerekedtünk. Nem t...

Múltkor mentem Marciért, vittem sétálni (ilyen eddig egyszer volt, teszem hozzá). Jöttünk le a lifttel, és a kiszállásnál ott várakozott a Tomiékkal egy szinten lakó kis család (apuka, anyuka, kb. egyéves gyerek anyuka ölében). Marci vetett egy pillantást a liftajtó mellett álló apukára, de meg sem szagolta, rohant a kapu felé. Már a lépcsőnél járt, amikor anyuka észrevette, hogy ott van, és azonnal sikítani kezdett: "Jaj... JAJ! ÚRISTEN! A kutya!", és igyekezett elfordulni Marcitól, a gyereket meg közben szorította magához. Apuka még mondott is neki valamit, amit részben nem hallottam, részben már nem emlékszem rá, de az volt a lényege, hogy anyuka állítsa le magát. Nekem meg a hátamon felállt a szőr. Nem bírom a műbalhét. Egyáltalán. Nyomorult kutya konkrétan feléjük sem fordult, szerintem észre sem vette a nőt, se a gyereket, és mondom, már a kapu felé rohant a lépcsőn, amikor a nő észrevette őt, de azért a sikítás kellett. Amúgy ma voltam sétálni velük, mármint Tomival ...