Diplomaosztó – Vigyázat, kilométer hosszú!
Reggel elmentem Lillához, hogy kicsit dobjon a fizimiskámon, aztán kb. november óta először teljes kört sétáltam Lizával. Liza ezt már kéri egy ideje, de én eddig nem mertem. Szerintem most egy darabig nem fog utalgatni rá, hogy ezt de szeretné… Kb. félútig nagyon lelkes volt, csóválta a farkát, úgy szökellt mellettem. Aztán lassult. Aztán még lassult. A végén egészen komikus látványt nyújtottunk, ezt a kirakatok tanúsíthatják: úgy jöttünk haza, mint egy vert sereg. Többen nagyon hülyén néztek a kutyára, még hülyébben rám, amikor azt hallották, biztatom a kutyát, na még egy kicsit, most már tényleg mindjárt otthon vagyunk, mindjárt felveszlek, aztán kapsz enni, és egész nap pihenhetsz, sok ez még neked. Ezek után érkezett anyunak egy ajánlott levél a rendőrségtől, ezen sírva röhögtem a múltkori rendőrséges kalandom után. Persze egész nap együtt voltunk, mégsem adtam oda neki, de este megengedte telefonon, hogy felbontsam, és persze hasonlóan komoly a tartalma, mint az enyémé volt: apu