LizaGazdija

Amikor benyitottam a lakásba, még csak örült. Amikor észrevette, hogy én vagyok az... Az nagyon aranyos volt, és nagyon jól is esett. Úgy csóválódott az egész kutya, hogy alig bírt lépni közben. Nem tudta, mihez kapjon hirtelen, melyik játékát nyomja a kezembe. Hol ugrált, hol odabújt, hol lefeküdt elém. És közben nyüszített, vagy mondhatnám, sírt örömében. Hú, nagyon odavolt :) Séta után még játszottam vele kicsit meg simogattam, meg ő is simogatott engem, csak ő ebben nem olyan ügyes, ezért egy ponton lekevert egy akkorát, hogy könnybe lábadt a szemem, de azért értékelem a jó szándékot. Amikor felálltam, nagy lelkesen indult ő is velem, azt hihette, hazahozom magamhoz. Kicsit elszomorodott, amikor mondtam neki, hogy ő ott lakik, ezért ott fog maradni, és csak én jövök el. De, gondolom, nem nagyon sokáig szomorkodhatott, mert hamarosan hazaértek a gazdái, ha minden igaz. A hangulattuning listára felveszem ezt is: találkozni Marcival. Sorozat címe: Marci alszik