Ömlesztve
Szerdán találkoztam Blankával, és megnéztük a Sajdik Ferenc 80. születésnapjára rendezett kiállítást. Jó volt, tetszett. Viszonylag rövidre sikerült ez a találkozó, amiről én tehetek, ezt sajnálom is, de majd legközelebb jobb lesz, amikor is elvileg meglátogatunk egy teaházat. Nem tudom, melyiket, engem még mindig megdöbbent, hogy a Ráday utcában bezárt a Vörös Oroszlán, ott volt az első randink Tomival. Szóval aztán este átjött Réka is, akinek gyönyörű pulcsija van, ilyen szépet még tényleg sosem láttam, de tavaly vette, úgyhogy idén már nyilván nem fogok ilyet találni sehol. Ő sem maradt sokáig, mert nem akarta, hogy Zippó kutya egyedül maradjon a sötét lakásban - akkor ugyanis Zippó kutya ugat. Elkezdtem Alice Seboldtól a Lovely Bones olvasását, azóta konstans kicsit depi vagyok. Nem nagyon vidám. Már a film sem volt az, de ez sokkal keményebb. Az első 11 oldalon megvan a gyilkosság, odáig mintegy 10 perc alatt jutottam el, de utána még vagy másfél napig rágódtam rajta, milyen lehet