Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: április 23, 2010

Doktori és nyelviskola

Szerettem volna Livivel együtt indulni a suliba, és akkor még vagy negyed órát beszélgethettünk volna, de persze nem úgy alakult. Én azt hittem, minden együtt van már a doktori pakk leadásához, csak a jelentkezési lapon kell két rovatot kitölteni még. Hát nem. Diploma, nyelvvizsgák beszkennelése? Módosított kutatási terv kinyomtatása? Publikációs lista mind a három itemjének, melyek közül kettő szakdolgozat, megírása? Csekk befizetése? Bizonylat lefénymásolása? Két felbélyegzett válaszboríték mellékelése? Hát szóval, kicsit elszámítottam magam. Kettőre akartam beérni, mivel Livi kettőre ment, így viszont negyed háromkor indultam el itthonról, és akkor még bementem a postára is. Majdnem 3/4 volt, mire a suliba beértem, akkor még lefénymásoltam a bizonylatot, majd végre odaértem a doktori iroda elé. Na, mindössze hatan várakoztak, ami azon a folyosón hosszú tömött sornak tűnt, és mivel múltkor végigvártam egy ember leadási procedúráját, ami mintegy negyed órát vett igénybe, azzal a lendü

Livi

Kép
eljött ma hozzánk, és itt volt majdnem három órát, ami szerintem hónapokkal ezelőtt fordult elő utoljára. Jól kibeszélgettük meg kipletykáltuk magunkat, aztán még ebédeltünk is, sőt még szülinapi ajándékot is kaptam: egy nagyon kedves képeslapot nagyon kedves üzenettel, és egy nagyon finom illatú fürdőgolyót, hogy ez is hozzátegyen a kádban olvasás kényelmi fokához. Ki is próbálom, remélhetőleg még most hétvégén. Majdnem ugyanígy néz ki, csak a színe más. Kíváncsi leszek rá :) Többek között arra, hogy egy ekkora hatalmas golyó hogyan és mennyi idő alatt oldódik fel a vízben. Alig bírom megállni, hogy most azonnal beledobjam a kádba, de most csak negyed órára megyek, azért meg nem pazarlom el a golyót.

Felfigyeltem

a Vacsoracsatában elhangzott egyik mondatra, ami kb. így hangzott: "Nagyon érdekes, hogy faluhelyen a húslevest üresen szolgálják fel, esetleg a cérnametélt van benne, de a zöldséget meg a húst kiszedik belőle, és külön tálon teszik az asztalra." Hehe, Budapest kilencedik illetve huszadik kerülete mennyire számít faluhelynek? Csak mert nálunk világ életemben így tettük asztalra a húslevest, sőt még a tészta is mindig külön tálon van. Na jó, ne legyünk igazságtalanok, Tárnok faluhely, anyu ott látta a nagymamát húslevest főzni. De attól még viccesen hangzott ez a mondat, ráadásul azzal az őszinte lelkesedéssel, ahogy az ember csodabogarakról beszél.

A blog célja

Mostanában több blogon is olvastam azzal kapcsolatos fejtegetést, mi a célja a blogírásnak. Legtöbben szégyellnivalónak tartják, ha valaki énblogot ír, és nem valami magasröptű társadalmi kérdésekről elmélkedik. Olyat is olvastam, aki arra panaszkodott, hogy kevesen olvassák, akkor minek írja tovább. Sőt olyan is volt több, aki a hozzászólások számát kevesellte, és azért hagyta abba az írást. Én ezt a hullámot leginkább értetlenül szemlélem. Én a blogot nagyrészt magamnak írom. Olyasmi funkciója van, mint Dumbledore varázspálcájának. Nagyon megfogott engem a hatodik kötetben az az elképzelés, hogy van egy varázspálca, és azzal csak úgy ki lehet húzni emlékeket a fejedből, és lehet őket máshol tárolni. Hasonló varázspálca nekem a blog. Általában egy csomó benyomás ér, csomó minden történik velem, és ha ezt mind megtartom magamnak, nem tudok rendesen pihenni meg létezni, mert ezeken pörgök. Érdekes módon sokszor az sem segít ezen a helyzeten, ha szóban elmesélem Tominak meg anyunak az ép