Búgócsiga
Beindult a pörgés, nem kispálya ez a hét. Meg a következő 2-3. Délelőtt voltam koreai gyereknél angolozni, aztán voltam Blankával meg Tomival kirándulni. Ez utóbbi program lehetett volna tökéletesen szuper is, csak néhány akadály gördült elém: a kutya konkrétan teljes terjedelmében összehányta a hátsó ülést odafelé, így fél fenékkel és felhúzott lábakkal kuporogtam jó húsz percet, ami már adott egy alaphangulatot. Közvetlenül a kiszállás után Tomi meglepett egy tök igazságtalan beszólással, ami tovább rontott a helyzeten. A pontot az i-re az tette fel, amikor Marcika gondolt egyet Nagykovácsiban, átrohant az út túloldalára, majd a "Maradj!" felszólításra fütyülve visszarohant, éppen akkor, amikor mindkét irányból odaért egy-egy kocsi. Nem tudom, min múlt, hogy nem vasalták ki, de hogy nem rajta, az éppen elég. Innentől kezdve beindult a vita, hogy akkor ez a kutya most okos vagy idióta és még engedetlen is, és akkor ezzel tetőzött a hangulat. Mindettől függetlenül volt több