LizaGazdija

Vagy egy éven keresztül előfizettünk egy barkácsolós dobozra, amit havonta küldtek, és jobbára értelmetlen dolgokat tartalmazott, amikkel azért jól el lehet bütykölni. Nem csináltunk meg mindent azonnal, például megmaradt tavaly decemberről a mézeskalács házikó (kartonból). Múlt hétvégén elővettem, és nekiültünk Flórával. Egy alapra kell ráapplikálni a házikót, és a leírás szerint előbb be kell illeszteni az összes, a falak alján található fület az alapon található résekbe, majd mindet visszahajtani, ragasztócsíkkal leragasztani. Ilyen élmény volt (39. másodperctől): Kicsit morgolódtam, hogy ez így biztosan nem működik, mert ha egy fül a helyére került, és mentem a következőre, az első azonnal kijött. Flóra egy darabig nézte a szerencsétlenkedésemet, majd a következőt mondta: - Add ide, anya, segítek! Azért vagyok, hogy segítsek. Azért születettem. Cuki! Végül minden fület rögtön a résbe illesztés után leragasztottam, és akkor összeállt a ház.

Idén érzem először, hogy talán ez az utolsó, amin részt veszek. Vicces módon egy olyan lányt húztam, akinek két, általam fordított könyv is a kívánságlistáján van, ezért megkapja mindkettőt. Plusz lehet a könyv mellé apróságokat tenni a csomagba. Én eddig minden angyalkámtól kaptam teafiltereket, idén én is tettem. A kívánságlistához mellékelt kis üzenetben az állt, hogy a húzottam szereti a csokit, kivéve a marcipánosat (ki érti ezt? - de kinek a pap, kinek a papné), valamint odavan a majmokért és a cicákért. Gondoltam, keresek akkor majmos vagy cicás könyvjelzőt, de azt nem találtam, helyette viszont kezembe akadt egy szerintem irtó cuki őrangyal (akkora az egész, mint egy kis doboz TicTac, de nagyon helyes arca van), így azt csomagoltam be. És egy képeslapot a kedvenc karácsonyi idézetemmel meg némi jókívánsággal. Úgy gondoltam, szép kis csomagot sikerült összeállítani, és külön vicces, hogy pont az egyik kedvenc írónője néhány könyvének fordítója húzta őt. Aztán elbizonytalanodtam.