LizaGazdija

Neveztem rá, mert most hétvégén a Balatonon leszünk Tomival, és most hétvégére halasztották az úszást is. Még valamikor tavasszal döntöttem el, hogy idén mind a négy úszós eseményen indulok, a hagyományos átúszáson, az I Love Balaton 2x-en, az Öbölátúszáson és a Velencei-tó-úszáson (avagy túratriatlonon) is. Ebből kettő összejött, az Öbölátúszást lefújták, mert hideg lesz a víz, a Velencei-tó meg nagyon messze van Gyenesdiástól, hiába lesz most vasárnap az úszás. Nagyon szimpatikus nekem az Öbölátúszás szervezőinek hozzáállása. Felelősségteljesen döntöttek, nem a pénzhajhászásra ment a dolog - igaz, ez alap, és ha nem így csinálnák, akár nagy bajba is kerülhetnének. Ami viszont már nem kötelező, mégis megtették, és nagyon tetszik: a rendezvényük lefújásával egyszerre elkezdték népszerűsíteni a Velencei-tó-úszást, mindenkit arra biztatnak, menjen oda, mert az is szuper lesz. Ilyenkor úgy tudok örülni :)

Beállítottam a Facebookon, hogy mindig szóljon, ha valamelyik bejegyzésemnek évfordulója van, mert tökre szeretek képeket nézegetni, visszaemlékezni a tök jó élményekre, és megállapítani, hogy jé, ez is már X éve volt. Például a napokban volt egy éve, hogy Szicíliára mentem Máltáról egy egynapos kirándulás keretében teljesen egyedül, és tök jól éreztem magam. Láttam Taorminát, jártam az Etna kráterénél, plusz még két másik kisebb kráterre is felmásztam szakadó esőben, és nagyon élveztem minden percét.   Ez például az Etna tetején készült, és bár csak kb. két méterre voltam a géptől, akkora volt fent a köd, hogy csak ennyi látszik belőlem. Ja, és igen jó idő volt odafönt, 10 foknál semmivel sem lehetett több, úgyhogy ebben a szerelésben fáztam, mint a kutya, mégsem fáztam meg.   Most nem szép?  Aztán ennek a máltai képemnek meg már két éve:   Éppen sétáltam valahová, talán nyomtatni, amikor egyszer csak ez a látvány tárult a szemem elé. Annyira édesek voltak, ahogy