Márton-nap
Amióta Bécsben élek, mindig szoktunk libát enni Márton-napkor, az első két évben ugyanott, azóta igyekszünk mindig máshol, első évben anyuékkal, azóta Tomival. Idén tök véletlenül felfedeztem egy bevásárlás alkalmával, amikor elhaladtam az egyik közeli templom előtt, hogy ma lesz Márton-napi felvonulás, Márton igazi lovon érkezik, és lehet vinni a kis lámpásokat, akinek van, lesz izgalom, móka, kacagás. Meg éneklés. Gondoltam, elmegyünk rá Flórával, ha már itt van tök közel, jó lesz vasárnapi sétának, és még érdekeset is látunk. Lámpásunk még nincs, de jövőre majd csinálunk, aztán utána úgyis minden évben gyárt majd a gyerek az oviban/suliban. A felvonulás hangulata olyan volt, mint a máltai festáké, kicsit meg is hatódtam (nagyon hiányzik Málta, na, nem a kaotikus tömegközlekedés vagy az idétlen időjárás, hanem a hangulat). Flóra nem ájult el a lovon érkező Mártontól, egyrészt még kicsi, másrészt eléggé kókadt volt, mert részéről még alhattunk volna tovább is délután, csak hát felke