Ujjé, a Ligetben nagyszerű!
Úgy alakult, hogy gyakorlatilag a teljes szombatot a Városligetben töltöttem. A beszámoló hosszú, elnézést, de most nagyon boldog vagyok, muszáj kiírni magamból, különben sosem fogok elaludni. Reggel azért még elmentem a postára, ahol most nem volt sor, ellenben se a könyvem, se a nyakláncom nincs meg, ami eléggé letaglózott. Nem tudom, mi legyen, de írtam annak a nőnek, akitől a láncot vettem, és ő azt válaszolta, várjunk még pár napot, és ha nem érkezik meg, csinál másikat, és elküldi megint. Olyan rendes! Azért remélem, hogy megjön az eredeti. A könyvvel kapcsolatban még nem zaklattam az érintett eladót, de majd arra is sor kerül. Egész délelőtt rettenetes hányingerem volt, szédültem is, még gondoltam is rá, hogy ilyennek képzelem a terhességgel járó reggeli rosszullétet, na de én nem vagyok terhes, szóval akkor nem értem, miért vagyok időnként ilyen rosszul ébredés után órákig. Amikor kicsit jobban lettem, elmentem kakaózni, majd tovább az Oktogonra, ahol találkoztam Gyöngyvérr