Amúgy évforduló is van
Pont egy éve költöztem Bécsbe. Azt hiszem, a 4-5 körül értem ki, és mindjárt érkezéskor sikerült Meidlingba érkezni a Hauptbahnhof helyett. Ugyanis a vonaton felejtettem a farmerdzsekimet meg az első három napi kajámat, és miután visszarohantam érte, már nem engedtek újra leszállni. A lakásban kipakoltam a bőröndöt, aztán mentem is a Praterbe, mert azzal ünnepeltem meg a kiköltözésemet, hogy felültem az óriáskerékre, és onnan néztem meg a naplementét. Fú, milyen optimista voltam, azt hittem, 16-án már kezdem is a munkát abban a nyelviskolában, amelyik interjúra hívott. Höhö. Na de az a lényeg, hogy végül csak kiböjtöltem, hogy az legyen, amit nagyon akartam, de elég hosszú és rögös út vezetett idáig. A mai tanfolyamzárás ideális évfordulós ajándék volt, mosolyogtam is rajta, hogy tuti nem tudtam volna megtippelni 2015. szeptember 9-én, hogy pont itt leszek pont egy év múlva. Csak Nevena lakása hiányzik egy kicsit, na jó, meg Nevena is.