LizaGazdija

Minden májusban megrendezésre kerül, amióta az eszemet tudom. Nagyiék négyen szokták szervezni, illetve mindig valamelyik testvér, és eredetileg a dédnagypapám születésnapjára emlékeztek/tünk ilyenkor. Aztán most már a két májusi születésű testvért ünnepeljük, a Nagypapáról nem szokott szó esni, vagy csak lemaradok róla. Sokáig minden évben Agárdon volt a nyaralóban, és anyu egész családja összejött ott, ez mára 25 fő. Nagyon régen voltunk utoljára ennyien, idén sem sikerült összehozni, pedig eleinte volt rá esély. Végül tizenketten mentünk el, a három testvér a párjával meg Nagyi gyerekei és unokái. Volt hosszú beszélgetés, ebéd, szieszta meg isteni finom almás pite, ilyen finomat még sosem ettem, alig bírtam leállni róla, és mikor a háziasszony megkérdezte, kinek adhatja az elcsomagolt utolsó darabokat hazavitelre, akkor a családom minden tagja rám szavazott. Meg aztán volt szieszta is az unokaöcsém, Dani és a vendéglátók kutyájának előadásában. Kép is készült róla, azt is megmutatom

Igaz, hogy éppen egy hete ünnepeltük, de viszonylag sokáig dilemmáztam azon, tegyek-e fel képeket, mert képek csak az ünnepeltről készültek, aki viszont elég rosszul volt az ünnepléskor. Mostanra döntöttem el, hogy nem teszek fel képet, inkább csak elmesélem, mi volt. Például nagyon finom ebéd különösen jól sikerült sonkával-sajttal-szilvával töltött csirkemellel. Aztán kétféle epertorta, egyiket Tomi sütötte, másikat Kata, és mindkettő nagyon finom volt. Meg ajándékozás. Medvecukor, egyéb édesség, himalájai só, autós kihangosító, jégpohárkészítő, színházjegy. Ez utóbbiról muszáj bővebben is nyilatkoznom: hat éve (!) próbáltam már Spiró György Koccanására jegyeket szerezni, mert érettségi tételünk volt, ezért tizenkettedikben megtekintettük az osztállyal meg a magyartanárunkkal, és nekem nagyon tetszett, valamint úgy gondoltam, a szüleimnek és Ibolya néninek is tetszene. Minden hónap első jegyvásárlós napján ott toporogtam a kasszánál nyitáskor a Katonában, és mindig azzal fogadtak a n