LizaGazdija

Danival megnéztük a Csillagainkban a hiba című filmet. Elsőre kicsit húzta a száját, mikor mondtam, hogy szeretném, aztán pénteken ő mondta, hogy nézzük meg, mielőtt elmegyek. Ez tök jólesett. Már csak azért is, mert az előzetesből is látszott, hogy ez inkább csajos film, ő meg pasi létére bevállalta a kedvemért. Nagyon jó volt, tetszett. Nem sírtam annyit, mint gondoltam, hogy fogok, de azért az is megesett időnként. Elgondolkodtató történet, érdekes látni, hogyan él meg dolgokat, hogyan gondolkodik valaki, aki úgy éli a fiatalságát, a tinikorát, hogy tudja, hamarosan meg fog halni. Érdemes megnézni, ne hagyjátok ki! Ja, és az a felirat, ami a moziba került, sokkal normálisabb, mint ami az előzetesen van, ha esetleg valakinél ez is szempont, mint nálam :) A mozi után átjött Tomi meg Marci kutya, tőlük is elbúcsúztam. Aztán elmentünk fröccsözni két lánnyal az edzésről, Zsuzsival és Anitával. Anita ötlete volt, egészen meg is hatódtam, nagyon jólesett. Ittunk macifröccsöt, amitől én

Szombaton otthon voltam anyuéknál, ebédeltünk, elköszöntünk Zolitól (ő már ma elment Németországba) meg tőlem, aztán anyuék hazahoztak a bőröndömmel együtt. Akkora bőröndöm van, hogy én is simán beleférnék :) El is kezdtem már bepakolni, nagyon fura érzés. Nem rossz, persze, izgalmas meg minden, de akkor is fura. Sosem éltem még külföldön, az eddigi leghosszabb időm tíz nap volt, és azért stresszelek kicsit, hogy milyen lesz, de közben egészen határozott az a megérzésem, hogy jól fogom én ott érezni magam, be fogok illeszkedni hamar. Meglátjuk. Tudni fogjátok, mi újság, mert fogok írni blogot. Miután hazajöttem anyuéktól, találkoztunk T-vel. Ő kérte, hogy menjünk kalandparkba, amit ugyan még én vetettem fel kb. három hónapja, de aztán nem erőltettem, szóval tökre magától jött elő vele. Amikor leszállt a villamosról, azzal nyitott, hogy hagyjuk ki, mert  biztos tök béna meg uncsi, mert átöltözni sem kell, és tök gáz az egész, utálni fogja. Én erre azt mondtam, hogy ha már rászánta mag

ahol majd lakni fogok. Az a standard lefolyása a dolgoknak, hogy valaki kiírja, lakótársat/albérlőt keres, írok, hogy engem érdekel a lehetőség, mire válaszol, hogy megnézte valaki, aki már most Máltán van, ki is vette, bocs. Félreértés ne essék, ez így logikus és korrekt, csak most már kicsit unalmas meg kiszámítható. De nem baj, ha én is kint leszek, ez is könnyebben fog menni, mert én is le tudok majd csapni így szobákra. Lesz egy hetem keresgélni, az már csak elég lesz, hogy találjak is valami jót. Ma volt az első olyan élményem, hogy olyan emberrel próbáltam beszélgetni, aki látszólag jól tud angolul, de mégsem, vagy általában véve gyenge a szövegértési készsége. Egészen irritáló volt. Egy szlovák lány szobát hirdet a tengerparttól fél órára, Attardban. A távolság nem túl szimpi, de már ott tartok, hogy mindenre írok, ráadásul a szobához jár saját fürdő, a házhoz meg kert és medence, ami azért nem mindegy, ugye. Válaszol is a csaj, hogy 300 euró mindennel együtt, kauciót nem kér