Gyerekek és percepció
Flóra néhány napig itthon volt, mert eléggé köhögött, ma ment először újra. Már ébredés óta arra készült, melyik kis barátjának mit mesél majd az elmúlt napokról, többek között azt, hogy elesett, és sebes lett a térde, meg azt, hogy tegnap este beverte a fejét az ágyba. Már ekkor felmerült bennem, hogy megkérdezem, hogyan fogja ezt elmesélni, aztán az ovi felé félúton magától is elárulta: - Úgy fogom mondani, hogy "aua machen Bett". Jó, hát van még mit rajta csiszolni, de azért kifejezi magát :) Megérkeztünk, kérte, hogy menjek be vele. Beértünk, benéztünk a csoportszobába, Flóra csalódottan állapította meg, hogy az egyik kis barátja, M., egy hosszú, dús, hullámos hajú kisfiú nincs ott. Azzal vigasztaltam, talán később jön ma, és különben is, a másik kis barátja, A. már itt van. Ennek örült is. Leültünk cipőt váltani, egyszer csak nagy nevetgélés közepette kijött a szobából egy kisfiú tök rövidre nyírt hajjal, és nagyon mosolyog Flórára. A gyerek láthatóan nem értette, mi van