A lovakat lelövik, ugye?
Idén nagyon keveset voltam színházban, ha jól számolom, ez volt a harmadik alkalom. Ez a darab nagyon érdekelt már a premier óta, és a Ma Este Színház elnevezésű kezdeményezésnek köszönhetően ma eljutottam rá. A lényeg, hogy adott napon csak a program partnereinek aznapi előadásaira lehet jegyet venni, de azokra 50% kedvezménnyel. Eredetileg pénteken szerettem volna megnézni a darabot, de akkor valamiért nem fogadta el a bankkártyámat a rendszer. Megkerestem a Vígszínház oldalán, mikor van még lehetőség a darab megtekintésére, és amikor láttam, hogy például ma, arra gondoltam, megvárom az értesítőt, hátha mára is van kedvezmény, és ha nincs, legfeljebb veszek teljes árú jegyet. De volt kedvezmény, és most a bankkártyámmal sem volt gond. Mivel a családot nem tudtam rávenni a részvételre, egyedül mentem. Valamikor 12 és 14 éves korom között olvastam Horace McCoy azonos című regényét. Akkoriban adták a tévében a Szelek szárnyán c. sorozatot, ami a XX. század első felében játszódik,