Idén új helyszínt próbáltam ki, gondoltam, nem kell mindig Donovalyba menni hótalpazni, van még annyi szép táj. Van is, abban nem volt hiba, gyönyörű helyeket láttam. Szépen kitaláltam, hogy villamossal megyek az Oktogonra, ott meg átszállok az éjszakaira, ami elvisz a Hősök terére, merthogy az első kisföldalatti pont úgy indul, hogy már nem értem volna oda a busz indulására. Ez sikerült volna is, időben az Oktogonon voltam, csak sajnos nem jó buszmegállóban álltam, ezért az éjszakai elhúzott mellettem. Nagyon örültem, hogy lesétálhatok a Hősök teréig a tök sötét, tök üres városban hajnali negyed ötkor, de hát nem volt más választásom. Azt mindenesetre döbbenetesnek találtam, hogy ezen a kb. másfél kilométeres útszakaszon a síkos beton meg a tükörjég váltogatta egymást. Azért tényleg teljen már rá, hogy felszórják homokkal a járdákat, de nem? Lényeg, hogy nyaktörés nélkül megérkeztem a buszhoz. Jasnáig a három óra alvást még kiegészítettem további két-hárommal, szóval mire megérkeztü