LizaGazdija

hogy George Bush két éve megfúrta J.K. Rowling kitüntetését, mert szerinte a Harry Potter a boszorkányságot népszerűsíti.   George Bush-t eddig se az eszéért szerettük, de ez a kirohanása még így is meglepett. Arra gyanakszom, hogy nem olvasta a könyveket, de még a filmeket sem látta, csak annyit olvasott egy cikkben az egész történetről, hogy Hogwarts School of Witchcraft and Wizardry (Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola), és ez alapján ítélte meg a mesét az írónőjével együtt. Don't judge a book by its cover, szokták mondani, és én ezt tanácsolnám Bush bácsinak is, persze félig-meddig átvitt értelemben.

úgy döntöttem, ez az egész most inkább nem érdekel, majd pár hónap múlva, ha kicsit lazábbra vehetem a figurát.   Gondoltam, a dühöngés helyett inkább csinálok valami konstruktívat, és elkészítettem az időbeosztásomat a következő 23 napra. A 23 nap véletlenül lett pont 23, addigra fogytak el a teendők, illetve addigra fogyott el a teendők első felvonása. Annyi dolgom van, hogy azt sem tudom, hol kezdjem, ezért nem is kezdem inkább sehol, hanem szörfölgetek a neten meg egyéb rendkívül építő jellegű tevékenységekbe ölöm az energiámat. Mivel ebből sosem lesz eredmény, megírtam magamnak ezt a kis beosztást, amin konkrétan szerepel, hogy okt. 1-től okt. 23-ig melyik napon mit kell elvégeznem, hogy okt. 23-ra legyen három darab teljesen kész szakdolgozatom, amiket már csak csinosítgatni meg alakítgatni kell nov. 16-ig illetve nov. 20-ig a konzulensek tanácsainak megfelelően. Mindjárt az első napra közepesen sok tennivalót ütemeztem be, amitől féltem is kicsit, nehogy kiderüljön, hogy még &qu

Szumátrán. Ráadásul az erre rendszeresített gép jelezte is, hogy szökőár közeleg, de nem elég korán, nem volt már idő kimenekíteni a lakosságot. Akár többezer halottja is lehet ennek a természeti csapásnak. Egyébiránt meg azt állítják kutatók, hogy Padang a közeljövőben egy hasonló cunami nyomán örökre eltűnik a tengerben. Több dolog is eszembe jutott ennek kapcsán. Az egyik, hogy hová lehetne elköltöztetni az embereket Szumátráról. A másik, hogy biztosan nagyon sokan lennének, főként talán idősek, akik nem lennének hajlandóak elköltözni, mert ott élték le az életüket, valamint nem hisznek mindenféle pánikkeltő fantazmagóriákban. A harmadik pedig, hogy azért a fotós szakmához is kell gyomor. Döbbenet, hogy a háztetőkig érő vízben fuldoklik egy fiatalember, miközben fél kézzel azért próbál a tetőbe kapaszkodni, és akkor valaki lefényképezi. Persze, segíteni úgysem tud, de akkor is borzasztó, hogy fényképez. Kicsit hasonlít ez nekem a hullagyalázásra. Itt ugyan még nem halt meg az illető