LizaGazdija

Ma főleg itthon ültem és próbáltam fordítani, több-kevesebb sikerrel. Arra jöttem rá, hogy ha lenne végre munkám, ez is könnyebben menne, ami azért szívás, mert ha lesz munkám, akkor időből lesz kevesebb. De hát így vagyok összerakva. Azért nagyon igyekszem, nagyon szeretném mielőbb leadni a fordításomat. Amúgy meg folyton fáradt vagyok - ma pl. ledőltem délután fél órára, és egyszerűen nem bírtam kinyitni a szememet, amikor kelni kellett volna, úgyhogy végül másfél óra lett belőle. Szörnyű... Utcakép, alján a tenger Ryan kedvenc mondása itt is menő: "Ha fogsz nekem egy halat, ma már nem leszek éhes. Ha megtanítasz horgászni, mindig lesz mit ennem." A virágok alatt kezdődik az utcánk Oroszlános kopogtatónk van, bár azt nem tudom, minek, mert garantáltan nem hallja meg senki a kopogást... Viszont szép. Még egy oroszlán, ezúttal egy kerítés tetején. Ilyenből ezret látni, mert az itteniek nagyon vallásosak. Végre találtam egy igazán jó szupermark

Írt egy bosnyák pasi, aki egy "külföldiek Máltán" jellegű oldalon bukkant rám, és megörült, mert egy településen élünk. Tök helyes, meg elsőre szimpatikus is volt. Elsőre. Beszélgettünk arról, ki mit sportol, ő nem sokat mozog, de mondta, hogy nyitott a javaslatokra. Beszélgettünk arról is, ki hova jár szórakozni, mondtam, én leginkább sehova, de visszautalva mondtam, nyitott vagyok a javaslatokra. Azzal búcsúztunk, hogy majd este beszélünk. Hazaértem az edzésről, láttam, hogy nem keresett, és úgy voltam vele, én ugyan többet pasinak nem írok, hogy adjon életjelet, már a nulladik pillanatban sem, mert írjon magától. Írt ő magától éjfélkor. Többször elmondta, mennyire szép vagyok, ami jólesik ugyan, de rossz jel. Aztán azt mondta, szerinte felesleges edzőterembe járni, egyedül is meg lehet oldani az edzést. Mondtam, a stepet nem annyira, és én azt nagyon szeretem*. Erre ő, hogy majd mutat ő nekem olyan programot, ami jobban fog tetszeni. Kérdeztem, mégis mi lesz az, erre ő, ho