napon vagyok túl. A tanítás kritikán aluli volt, nem működött együtt a csoport, nagyon bosszantó volt. Utána elmentünk Lizával az orvoshoz, aki megállapította, hogy már semmi baja, de azért még szedje egy hétig a gyógyszert. Aztán voltunk a postán, átvettem az ajánlott küldeményemet: persze, hogy a TB csekkek voltak benne. Nem lehet azzal vádolni őket, hogy elsiették volna a kiküldését - ma van a befizetési határidő. Közben a kocsiban vérzett a kutya orra, ami elég ijesztő, ilyen még sosem történt. Szerencsére hamar elállt, és nem is indult újra azóta sem. Tomi elvitt az egyetemre, ahol visszaszereztem a németes szakdogát, átvettem egy könyvet végre, aztán befizettem a csekket, vettem tusfürdőt, aztán elballagtam a könyvtárba, megszereztem azt a könyvet, majd hazatérve agonizáltam egy sort, mert nagyon fájt a lábam. Később bementem a suliba egy könyvért, amit a konzulens adott volna, de nem készítette elő, és azt mondta, keressem meg, de nem találtam, és ő már közben órát tartott. Nagy