mert elkészült a lépcsőház lambériázása, most pedig párhuzamosan építik ki a padlást és bontják le a szobámból a tíz éve beépített falat. Utóbbi igazából ma megtörtént, csak pl. a fűtőtestet még vissza kell forgatni, meg hát sok lett a takarítanivaló. Nosztalgikus érzéseim támadtak a fal nélküli szobától. Most majd átköltözik oda a hálószobájuk, és az ő szobájuk lesz a dolgozószoba. Nagyon jó lesz így a lakás, már most tetszik, az ő szobájukban szuperül sikerült a felújítás. Na meg a lépcsőházban is. A padlásra bekukkantva megláttam a bábszínházamat, aminek nagyon megörültem, mert teljesen jó állapotban van, csak a függönyét kell kimosni. Az unokák (mármint Bence, Matyi meg majd az enyéim) is tudják használni 2-3 év múlva. Erről persze eszembe jutott, hogy le kéne hozni a plüsseimet, és rendbe rakni őket, aztán elrakni megint, de ezúttal nem a padlásra, hanem mondjuk egy ládába, vagy majd a gardrób egyik felső szekrényébe. Vagy valahová, ahol kéznél vannak. Lenne kedvem mindet kézbe fo