LizaGazdija

T: Hogy hívják máshogy a Pókembert? L: Na hogy? T: Spiderman. És a Macskaembert? L: Catman. T: És a Kutyaembert? L: Dogman. T: És a békaembert? L: (hatásszünet, keresi a béka szót angolul) T: Búvár. (Majd szakadni kezd a röhögéstől.)

Vil Lipatov második kisregényében sem nagyon követhettem nyomon a detektív munkáját, mivel a detektív ismeri a falut, én meg nem, és nem is ismertette meg velem. Ami ennél jobban zavar, hogy a végén elszökik a gyilkos, miután mindenféle légből kapott nyomok alapján beazonosították. Nem tudom, a történetnek íródott-e folytatása, de így eléggé fura érzésem maradt vele kapcsolatban. Egyébként felfedeztem, hogy van ám ennek a regénynek filmfeldolgozása, majd egyszer talán beszerzem, és megnézem, mit tudtak kihozni a dologból. A menetrend az, hogy elolvasom a Fairy Oak második és harmadik részét, majd belevágok a The Time Traveler's Wife című könyvbe. Eddig halogattam, mert 596 oldal, ami elég nehézkessé teszi az utazás közbeni olvasást. Na de majd ezt is áthidalom. És ha ez megvan, akkor van még öt Szabó Magda-regényem, mind önéletrajzi ihletésű, alig várom. Persze lehet, hogy majd itt-ott közbeszúrok valami mást is, mert Szabó Magda nagy dózisban kicsit azért depresszív tud lenni.