Örömök
Van lakhatásunk. Illetve még nem 100%, de 95. Holnap viszem a foglalót. Egyelőre nem lesz saját kis lakásunk, de vannak telefonszámaim és stratégiáim, amikkel később még lehet. De egy hét már nagyon kevés, ebből hétvégén nem is szeretnék itt lenni, mert jó lenne hazamenni, és olyan szintű stresszt jelentett már számomra ez a bizonytalanság, hogy képtelen voltam bármi másra gondolni a lakáskeresésen kívül, és hát az állandó gyomorgörcs sem volt nagyon kellemes. Egy hostelszerűségbe megyünk, tíz szoba van, két vécé, két fürdő. Nem félek tőle, hogy imádni fogjuk, de a lényeg, hogy együtt leszünk, és lesz időnk normális helyet keresni. A szoba nem lesz olcsó, de egy főre lebontva drága sem, és nincs kaució, sem provízió, viszont csak öt nappal előre kell szólni, ha elmegyünk. Így időt nyerhetünk a keresésre, és megvárhatjuk, hogy Tomi is tényleg megérkezzen Bécsbe, és ne én próbáljam eldönteni, hogy mi az, ami mindkettőnknek megfelel. Befizettem az aerial silket. Ha megérkezik a visszaig