LizaGazdija

A magyar szöveg már régen megvan, de a magyarosítással lassan haladok. Kicsit unalmas része ez az egésznek, mert ilyenkor elolvasom vagy kétszer-háromszor az összes kisregényt/novellát, és mindig átírok bennük valamit, mert máshogy szebb lenne, magyarosabb. Ezután jön az a fázis, amikor anyu meg apu elolvassák, amit írtam, jelölgetnek benne, aztán leülünk, én olvasok, ők meg mondják, mi helyett mi lenne jobb. Na, ehhez a fázishoz érkeztünk el ma. Az öt kisregényből/novellából le is tudtuk az első kettőt. Most az elsőhöz Tomi is írt javaslatokat, úgyhogy igazán sok segítséget kaptam. 5 órán át gyűrtük ezt a 120 oldalt, jól elfáradtunk mind. A jövő héten valamikor még lesz egy ilyen kör, és remélem, akkor már a végére is érünk, mert akkor elküldhetem. Anyu azt mondta, nagy szókincsem van a szöveg alapján, és jó a fordításom a kisebb döccenésektől eltekintve. Milyen jó is az, ha megdicsérik az embert :) És az is milyen jó lenne, ha a következő könyv inkább az elsőhöz hasonlítana jobban, é

Eddig azt a zenét hallgattam, ami a telefonomon van. Az igen vegyes. Van közte Madonna, Lisa Mitchell, Meredith Brooks, Santana, Shrek soundtrack. Ezek között van lassú, közepesen gyors, és mondjuk két darab gyors. Ez ritmust nem nagyon ad a futásnak, abban segít, hogy ne unjam a tájat, bár az is igaz, hogy a Margitszigetet pár hét-hónap alatt nem lehet megunni. Na de most Tomi adott nekem jó ötletet meg kezdő készletet: Scootert fogok hallgatni. Majd meglátjuk, segít-e ez rajtam.

Természetesen Tomitól, miután maradt némi krém a fejemen a lemosás után is. - Cirmos cica, haj! Hová lett a... naptej, vagy mi?