LizaGazdija

Utolsó bejegyzésemhez érkeztünk. Nagyon szép nyaralás volt, összességében abban maradtunk Tomival, hogy még visszamegyünk, lehetőleg egy másik évszakban, mondjuk tavasszal, de feltehetőleg nem fogunk arra jutni, hogy oda szeretnénk költözni. Ahhoz túlságosan zsúfolt, forró és koszos a város. Mitropolisz Katedrális. Ez Athén székesegyháza, és bár a vallás maga nem érdekel, viszont kicsit taszít, a különböző vallások és felekezetek templomai érdekelnek, ezért vettem rá Tomit, hogy nézzünk be. Nagyon szép templom. Ez volt a kedvenc részletem. Ennek a nevét nem tudom, de évszázadok óta áll itt, majd köré ill. fölé épült egy menő szálloda. Elképesztő. Tomi nem akarta elhinni, hogy ez most is templomként működik, úgyhogy bekukkantott, és kiderült, hogy de, teljesen templom. Egyébként nekem nagyon érdekes volt látni itt és más templomok környékén is, hogy reggel, munkába menet öltönyös, aktatáskás emberek beugranak, eltöltenek bent öt percet, aztán jönnek ki, mennek dolgukra. ...

Most azt a viccet találta ki a szerkesztő, hogy miután megalkottam a bejegyzést laza kb. egy óra alatt, elszállt az egész :D Nem baj, újrakezdem, végül is vasárnap van, ráérek, meg aztán másodszorra biztos sokkal gyorsabban meglesz. Még egy athénos beszámoló várható, aztán majd lehet, hogy nemsokára jön Kína. Ez itt a Marathóni Futómúzeum. Busszal kb. két óra Athénból, megéri bevállalni. Olimpiai fáklya a kertben. Ezt az érmet kapta az első modern olimpia maratoni futásának győztese, Spyridon Louis 1896-ban. Ez egyébként az első és máig az egyetlen olyan év, amikor magyar érem is született ebben a számban, ugyanis Kellner Gyula bronzérmet szerzett. Marathonas faluból kellett elfutni Athén központjába, a Panathenaia Stadionig, ott megtenni egy tiszteletkört, és akkor volt vége a versenynek. Ez így volt 2004-ben is, valamint minden évben így történik a hagyományos athéni maratonon. Itt látható maga a győztes a győzelem után. Itt szintén ő sok-sok évvel később, 1936...