Annyira jó! A kórház közelében lévő lakás sem volt rossz, nagyon kedvesek voltak a háziak, de azért mégis fura belecsöppenni valaki családi életébe. Elmondták, hogy mindent használhatok, de hát csak nem állok neki főzni, amikor mindenki otthon van, mert olyan kellemetlen, ha a háziak is pont főznének. Szóval nagyon jó itthon, ahol tényleg otthon érzem magam. A hazatérés örömére főztem is némi borsólevest meg bolognai spagettit, kicsit pakolásztam, és kiválogattam, miket kell vennünk, mire hazajön Flóra. Tomi meg is döbbent, hogy teljesen berendezett szobával szeretném várni, mert ő alapvetően úgy volt vele, hogy kifest (ez megvan), aztán legyen meg az ágya és a pelenkázója minden tartozékkal, a többit meg majd apránként beszerezzük. Ez praktikus lenne, én viszont nőből vagyok, ezért mindent egyszerre szeretnék. Lesz benne meló, ez már biztos. De remélem, végzünk, mire elhozhatjuk a leányzót. Ő egyébként nagyon ügyes, minden nap valami szuper hírrel fogadnak az ápolónők. Ő is igyekszik