Nap süt, kék az ég
Ezért aztán délután sétára invitáltam Lizát. Nagyon-nagyon szereti a napsütést, reggel is igyekezett napozni, de egyelőre sajnos csak kb. 10 percre és csak nagyon vékony sávban süt be hozzánk a nap, szóval nem nagyon sikerült ez neki. Három után indultunk el, amikor a körút egyik oldalán már teljes volt az árnyék, ezért a másik oldalon baktattunk. Liza nagyon örült, nagyon lelkesen caplatott, egészen gyorsan is haladt magához képest. Amikor kiértünk a Dunához, azonnal odahúzott a fűre, és megpróbált legelni, de ez nem nagyon sikerült, mert még nem nagyon van zöld fű, csak csoffadt, sárga izébizét láttunk. Aztán tovább haladtunk, ekkor ért az első kellemetlen meglepetés a parkkal kapcsolatban: a kikötő és környéke tele volt üvegszilánkkal, de nem akárhogy, olyan volt, mintha valaki egyenletes szilánkszőnyeget alakított volna ki. Ettől kicsit ideges lettem, mert rajtam ugyan nyilván cipő volt, Lizán viszont nem, és nagyon nem hiányzik, hogy megvágja a lábát, aztán sántikáljon hazáig, vag