LizaGazdija

 Majd szeretnék írni a karácsonyról is, de egyelőre két elhatározás lejegyzésére futja: - Jövőre nem indulok a várólista-csökkentős kihíváson a Molyon. Talán 8-9 éve mindig szoktam, és az első néhány alkalommal sikerült is teljesíteni*. Azóta viszont nem, idén sem, mert hiába írok össze olyan könyveket, amik nagyon érdekelnek, sosincs kedvem pont azokhoz, így 6-7-nél tovább nem jutok. Akkor meg minek? Inkább olvasom továbbra is azt, amihez épp kedvem szottyan, és nem lesz lista, ami mindig eszembe jut, amikor épp olvasok, csak nem arról. - Jövőre nem veszek részt a molykarácsonyi ajándékozáson. Kb. tízszer jelentkeztem már rá, és mindig örültem annak, amit kaptam, valamint a húzottaim is mindig örültek annak, amit kaptak. De egyre kevesebb energiám van számomra idegen embernek meglepetést vadászni, bármennyire szép is a gondolat, és idén fordult elő először, hogy sk apróság nem került a csomagba, ami valószínűleg egy jel. Meg aztán ott volt az a résztvevő, aki tök nyilvánosan, névv...

- Mozi kettesben Tomival mondjuk kéthavonta - Falmászás - Futás heti egyszer-kétszer - Egyéb mozgás heti kétszer-háromszor - Málta - A doktori végére járni - Elvégezni az osztrák oktatóképző tanfolyamot, amivel több esélyem lesz munkát találni akkor is, ha nem mehetek vissza a helyemre - Fővárosi Nagycirkusz legalább egyszer - Balaton-átúszás Plusz szeretném, hogy a családomban mindenki egészséges legyen továbbra is, a szüleimnek jól teljen az első közös nyugdíjas évük (vagy félévük, mert nyáron indul), és Flóra továbbra is szépen fejlődjön.

Ha nem is idén, de jövőre elmegyek Mikuláskor egy lappföldi utazásra, és fogok utazni kutyaszánon, fogok találkozni a Mikulással, és még egy csomó izgi dolgot ki fogok próbálni. Jövőre elmegyek Kínába. A következő öt évben valamikor legyőzöm a transzatlanti repüléstől való durva félelmemet, és elmegyek az USA-ba, azon belül is New Yorkba. Egy Laura Ingalls Wilder-túrára és egy-két Salemben töltött napra is erősen vágyom, de New York az, amit mindenképpen látnom kell. Mivel ügyesen tudok spórolni, remélem, egy-egy célra jó fizetésből egy-két év alatt félre tudok tenni elegendő pénzt.

Meg fogom nézni a Tajtékos napokat. A Művészben. Francia nyelven, magyar felirattal. Nem, továbbra sem tudok franciául (bonjour, au revoir, merci, je t'aime, je ne t'aime plus - ez az összes tudásom), de az Életrevalók többek között attól lett számomra különleges filmélmény, hogy nem szinkronnal néztem, hanem franciául. Annyira megörültem, amikor ezek után a moziműsorban láttam, hogy a Tajtékos napok is elérhető felirattal. Azt hiszem, kezdek feliratpárti lenni. Nemcsak a nyelvtudásunknak tenne jót, de sokkal nagyobb élmény is tudna tőle lenni egy-egy film.